Van egy pH skála, mely 1-14-ig terjed és amelyen a 7-es érték a semleges. 0-7 pH-ig egy oldat savasnak, 7-14 pH-ig pedig lúgosnak számít. Szervezetünk ideálisan meghatározott feltételek között tud működni. Azt mindenki tudja, hogy a normál testhőmérsékletünk 36.7°C. Ha csak néhány tizeddel is változik, hogy érezzük magunkat? Már 37.2°C-nál hőemelkedésünk van. A testhőmérséklethez hasonlóan vérünk is rendelkezik egy, a normális működéshez szükséges pH értékkel, ami 7,365. Testünk csekély ingadozástól eltekintve 7,35-7,4 közötti értéket tart fenn a vérben, ugyanis ha ez az érték kicsivel is alacsonyabb lenne, meghallnánk. Tehát az életünk attól függ, hogy a testünk megmaradjon a semleges, illetve enyhén bázikus kémhatású tartományban. Felvetődhet a kérdés, hogy ha a testünk enyhén lúgos közegben működik ideálisan, akkor: Miért alakul ki az elsavasodás jelensége? Miért vannak bennünk savak?   Az ember természetes környezete, tápláléka az elmúlt évszázadok során teljesen megváltozott. Ha megnézzük a táplálékainkat, amit eredetileg a természet kínált nekünk, akkor láthatjuk, hogy ezek főleg a lúgosító élelmiszerek közé tartoztak (zöldségek, levelek, hajtások, magok, bogyók, érett gyümölcsök). Mára nemcsak élelmiszereink változtak meg drasztikusan, hanem bennünket körülvevő élettér is. Ez a drámai változás kihat egész szervezetünk egységére.  Az emberi szervezetben végbemenő vegyi és fizikai folyamatok (anyagcsere) következtében folyamatosan savak keletkeznek, például húgysav, ecetsav, tejsav stb. A megváltozott táplálkozás és életkörülmények, fokozott savtermelődés irányába mozdították el anyagcserénket.Ha a szervezetünk nem tud megbírkózni, a megnövekedett mennyiségű savas melléktemékkel, akkor kialakul az elsavasodás jelensége. A savak romboló hatásúak. Még a követ és a fémet is képesek szétroncsolni. Ha bent maradnak a testünkben, és nem semlegesítik őket bázisok, menthetetlenül a legkülönfélébb betegségekhez vezetnek. A test túlsavasodásának legfőbb okai:  - Helytelen táplálkozás  - Helytelen étkezési szokások  - Vegyi anyagok (környezeti mérgek, kémiai eredetű orvosságok)  - Helytelen életmód (stressz, feldolgozatlan leki megterhelés, bosszúság, agresszió)  - Elektroszmog Láthatjuk, hogy életmódunk és környezetünk mind a túlsavasodás irányába mutat. A vérünknek fenn kell tartani az enyhén lúgos környezetet ahhoz, hogy életben maradjunk, ugyanakkor nap mint nap ilyen mértékű savas méreganyag árasztja el a szervezetünket. Hogy lehet, hogy egyáltalán még életben vagyunk? Testünk fantasztikus túlélő. A legmostohább viszonyok között is képes még működni, persze különbséget kell tenni egy beteg test vegetálása és a kicsattanó egészség között. A test mindent megtesz annak érdekében, hogy mentesítse magát a savas salakanyagoktól és hogy megőrizze az érzékeny egyensúlyt a vérben. A savak először a vérbe kerülnek, majd a felesleg a kötőszövetben rakódik le. A kötőszövet sejtjei masszívabbak és a méreganyagok nem okoznak bennük olyan könnyen károsodást. Itt raktározódnak el a savak egészen addig, amíg a vesék ártalmatlanná nem tudják tenni őket. A másik nagy kiválasztószerv a tüdő. A szervezet ezen a két kiválasztószerven keresztül próbál a lehető leghamarabb megszabadulni a felesleges savaktól. Mielőtt a testünk leadhatná a vizeletbe a savakat, bázisokkal(ásványi anyagokkal, nyomelemekkel) kell semlegesíteni őket, amiket kivon a csontokból, izmokból. Ennek köszönhetően azonban leépülnek a test ásványianyag-készletei, törékennyé válnak az erek és a csontok, ami csontritkuláshoz, szívinfarktushoz, agyvérzéshez vezetnek.  A kötőszövet védőrétegként veszi körül a test valamennyi sejtjét. A sejtek teljes ellátása és a bomlástermékek elszállítása a kötőszöveten keresztül megy végbe. Ha a kötőszövet túlterhelt, és már nem tud felvenni további savadagokat, akkor a felesleget zsírsejtekhez köti és kialakul a túlsúly, valamint az izületekben rekednek, ahol fájdalmas gyulladásokat okoznak, vagy köszvényként, reumaként, illetve sokizületi gyulladásként jelennek meg. Az elsavasodott szövetekben romlanak a vér áramlási jellemzői is; a vörösvértestek elvesztik rugalmasságukat, és már nem tudják átjárni a vékonyabb hajszálereket, ami elégtelen tápanyag és oxigén ellátáshoz vezet. Megjelennek a vérzsírok (pl. koleszterin) a vérben, hogy semlegesítsék a savakat, a koleszterin pedig rárakódik az érfalra, emiatt az erek elvesztik rugalmasságukat és kialakul a magas vérnyomás egyik változata. De a túlsavasodás következménye még a cukorbetegség és a daganatos betegségek széles skálája, a savtúltengés, az ekcéma, pikkelysömör, allergia, a Candida fertőzés és még számtalan más tünetegyüttes, melyet az orvostudomány egy-egy külön névvel illetett. Tapasztalhatunk még testi kellemetlenségeket, melyek bár nem betegségek, nehezítik a mindennapi életünket. Ezek például fejfájás, menstruációs nehézségek, fáradékonyság, rossz emésztés, puffadás stb. Hogy kinél milyen betegség alakul ki, az nagy mértékben a hajlamtól függ, vagyis hogy milyen adottságokat örökölt családjától. Azonban a hajlam nem jelenti azt, hogy a betegség mindenképpen ki fog alakulni! Ha rendben tartjuk szervezetünk sav-bázis egyensúlyát, akkor testünk képes az idő előhaladtával is egészséges, energikus és fiatalos maradni.